Bejelentés


Ariadne oldala Honnan fogom tudni, ha elfogy a láthatatlan tintám?









Keresés a honlapon



Üzenőfal


Név:

Üzenet:



Szavazás





"Legyek én gyertya, csendes eszköz, szolgája az égi fénynek, Hogyha Istenem úgy akarja, ne tudjam kiért, s kikért égek."




A torinói lepel




Mítosz vagy valóság?


Titok, amelynek valóságalapját elfogadni hit kérdése, a tudományos bizonyítékok nem elegendőek, mégis érdemes a teljesség igénye nélkül vizsgálni a Római Katolikus Anyaszentegyház kiemelt jelentőségű ereklyéjét, a torinói halotti leplet, a tények tükrében.

Az evangéliumok leírása szerint, Krisztus testét a kereszthalált követően vászonba csavarták, és eltemették. Testének lenyomata furcsa módon leképeződött a vásznon.
Vajon milyen fizikai törvényszerűségek tették lehetővé a képmás létrejöttét? A lepel bizonyítékul szolgálhat a katolikus hit alapjait képező feltámadásnak?
Az emberiség történelmének ez az egyik legnehezebben megfejthető, és legtitokzatosabb lelete. A 4,36 méter hosszú és 1,1 méter széles, halszálkamintásan szőtt gyolcs, amelyen leképeződik egy férfi alakja, aki a vérfoltok tanúsága szerint, keresztre feszítést követően halt kínhalált.
A torinói halotti lepel.
A képmás a szövet elemi rostjainak elszíneződéséből keletkezett, és öltötte magára egy 1,75 méter magas, szakállas férfi alakját. A halotti leplen található vérnyomok figyelemreméltó egyezőséget mutatnak a passiótörténetben lejegyzettekkel. Számos jel utal arra, hogy a gyolcs azonos azzal a szemfedélként szolgáló vászonnal, amelybe a keresztre feszített Jézus testét csavarták, mielőtt eltemették a sziklasírban.
A vásznon kirajzolódó Krisztus-alakról a tudományos vizsgálatok megállapították, hogy oldószerrel sem halványítani, sem eltűntetni nem lehet. Nem tartalmaz ismert pigmentet, vagy festéket.
Egyes feltételezések szerint vérből, és izzadtságból származó ammónia kipárolgása miatt képeződött le a test lenyomata, amelyet aloéval és mirhával itattak át. De mesterségesen csak ideig-óráig sikerült reprodukálni a folyamatot. Az arc számítógépes vizsgálatakor egy jezsuita tudós pénzérmét vélt felfedezni a képmás szemein. A krisztusi időkben Palesztin temetkezési szokás volt, érmét helyezni a halott szemére.
Az érme azonosításakor bizonyosságot nyert, hogy Pontius Pilatus által veretett rézérméről van szó, amely Krisztus után 26 és 36 között került forgalomba. A "szem-érmés" temetkezés azonban a zsidó hagyományokra nem vezethető vissza.
Sokan megkérdőjelezik a halotti lepel hitelességét, magyarázatot azonban soha senki nem tudott adni rá, hogyan is volt lehetséges a korabeli technológiákkal létrehozni a vásznat? Fantáziadús teóriák szerint maga Leonardo da Vinci volt a vászon készítője.
Érdemes azonban figyelembe venni azt a tényt, hogy abban az időben a polihisztor még jócskán kisded volt, amikor már egy évszázada féltve őrzött ereklyeként feltűnt a lepel Franciaországban.
Az elmélet hívei szerint, bár a lepel létezhetett da Vinci előtt is, restaurálás, vagy másolatkészítés ürügyén hozzákerülhetett, és optikai-fotográfiai eszközökkel "felszkennelte" rá a saját arcképét. Bár a kissé "futurisztikus" elgondolás egyetlen eleme sem bizonyított, mégis számos híve akadt ezen elméletnek.
A lepel eredetiségében hívők feltételezései szerint azonban a képmás a feltámadás pillanatában felszabaduló energiahatás következménye.
Ezt a feltevést bizonyítandó, egy amerikai tudós, különös kísérletre vállalkozott. Gyors lebomlású rádioaktív izotópot fecskendezett be magának, modellezve ezzel a feltámadáskor felszabaduló sugárzást. Az így létrejött képmás igen közel járt a titok megfejtéséhez.
Az apostolok cselekedeteiben számos utalás található a feltámadt Jézust övező vakító fényjelenségről.
Amennyiben a feltámadás napsugárszerű felvillanással járt, a halotti lepel Jézus feltámadásának az utókorra hagyott kézzelfogható bizonyítéka.

Érvek, és ellentmondások.

A hit kijelenthetően tudományon túli erővel rendelkezik. Mégis, mit mond a tudomány? Képes-e racionális bizonyítékokkal szolgálni?

1973. A torinói lepel anyagában 49 pollenfajtát azonosítanak. Ebből 11 Franciaországra és Itáliára, 24 Anatóliára, 14 Palesztinára jellemző, nyolc a Holt-tenger vidékén őshonos, a további hat faj pedig csak Jeruzsálem környékére jellemző.

1978. A laboratóriumi vizsgálatok festékanyagot nem mutatnak ki. A szöveten fellelt kőzetmaradványok, és elemzett szennyeződések a jeruzsálemi sziklasírokból ismert édesvízi travertino aragonitból, (nyomokban stroncium és vas) mészkőből származik.

1988. Mintavétel történik a vászonból. A vakpróbás vizsgálat során két másik szövetet, egy núbiai sírból előkerült és a British Múzeum gyűjteményéből vett textilt elemeznek. A kormeghatározás alapján megállapítást nyer, hogy az nem középkori eredetű.
Az újbóli vizsgálatoknál kiderül, hogy a vitatott részen kimutathatóak az újraszövés nyomai.

1988. A Római Katolikus Egyház hozzájárul a rádiokarbonos kormeghatározó eljárás alkalmazásához. A vizsgálatokat három különböző tudományos intézetben (Oxford, Zürich, Arizona) végezik el. A minták alapján a lepel keletkezése 1260 és 1300 közé tehető.
A későbbiekben felmerült kételyek felemlítették a lepel bizonyos részein a javításokat, újraszövést, amelyek későbbi időpontban kerülhettek a vászonra.

1999. Újabb pollenvizsgálatok bizonyítják, hogy a talált virágporok együttesen csakis a Jeruzsálem-Hebron régióban honosak. Az egyik megegyezik azzal a növényével, amiből Krisztus töviskoszorúját fonták.
A Héber Egyetem botanika professzora és az Izraeli Régészeti Főfelügyelőség pollenszakértője megegyező álláspontja szerint, a lepel eredeti.
A vásznon fellelt vöröses anyag emberi vér. Számítógépes analízissel, szabad szemmel nem látható, hajszálerekből származó vér is kimutatható az arc tájékán, így kizárható, hogy a leplen kirajzolódó képmás létrejöttében emberi kéz is szerepet játszhatott.

2005-től kezdve sokan hamisítványnak gondolták a torinói leplet, bár a radiokarbon vizsgálatkor vett minta vélhetően a vászon újraszőtt részéből lett véve. Ez azonban nem szól az eredetiség mellett.
Önmagában csak annyit jelent, hogy a lepel továbbra is rejtély marad.
Talán csak a hit erejével érdemes keresni a bizonyosságot, a kísérleti tudomány vaktában tapogatózik, tehetetlen.
De keressünk emlékezetünkben egy ismert jelenséget, amikor elementáris erővel szabadult fel energia.
1945 augusztus 6-án délelőtt 9 óra 15 perckor atombombát dobtak Hirosima városára. Egy asszony üldögélt a háza előtt. Talán fel sem fogta a vakító jelenséget, azonnal meghalt. De örökre ottmaradt testének lenyomata a falon.

"Estefelé arimateai József, egy tekintélyes tanácsos, Jézus titkos tanítványa, bement Pilátushoz és elkérte Jézus testét. Pilátus miután értesült a századostól Jézus haláláról, odaajándékozta a holttestet Józsefnek. József halotti leplet vásárolt, levette Jézus testét, fűszerekkel együtt begöngyölte a lepelbe és egy közeli sziklasírba helyezte. A sírbolt bejárata elé követ hengerített. A temetésnél a szintén titkos tanítvány, Nikodémus segédkezett neki. A jézus kíséretéhez tartozó asszonyok figyelték, hogy hogyan és hová temették Jézust. Hazatértükben illatszereket és fűszereket vásároltak, hogy ünnep után - amelyet nyugalomban kellett tölteniök - elvégezhessék Jézus testének a zsidóknál szokásos megkenését."


forrás:internet





Mindennapi kenyerünk -A glutén





Gondoltál már arra, ha egy látványpékségbe betérsz, a sok ínycsiklandó, illatozó pékáru láttán, hogy azért ilyen kívánatosak, azért kelnek meg ilyen szép magasra, mert kiugróan magas a gluténtartalmuk, ami a tésztát nyúlóssá, ragadóssá, és könnyen keleszthetővé teszi?
Méltán kimondhatjuk, az idők során sosem volt ennyire magas az emberi szervezet gluténterhelése, ami sokaknál meghaladja azt a toleranciát, amely az elmúlt évszázadokban még tünetmentesen elviselhető volt.
A glutén a búzában, rozsban és árpában található fehérje-komplex, amely lassítja az anyagcserét, testsúlyproblémákat, és számos, nem tisztázott tünetet okozhat. Bármely életkorban kialakulhat valamilyen fokú cöliákia, vagy ételallergia.
Kimondhatjuk, hogy az ókori népek hagyományosan sok kenyeret fogyasztottak, mégis a cöliákiás megbetegedések száma csak az elmúlt 100 évben kezdett robbanásszerűen növekedni.
Az emberiség már több, mint 10 000 éve fogyasztja a kenyérgabonát. Mégis, mi lehet a gond?
A mai búzafélék jelentős változáson mentek keresztül.
A növénynemesítések következtében a WGA lektin (a gabonafélék önvédelmi mechanizmusa ) és a glutén koncentrációja is nagy mértékben megnövekedett a növényekben.
Dr. Mercola orvos – szakíró szerint az embereknek, csak előnyük származhat abból, ha étrendjükből elhagyják a glutént tartalmazó gabonákat, illetve a búzaféléket.


Az új glutén


A jelentősen megnövekedő gabonafogyasztás, a korszerű táplálkozást hirdető "táplálékpiramis", a kor szokásai, fokozott gluténterhelést jelentenek az emberi szervezet számára, amire azok is gluténérzékenységgel reagálnak, akik jelentéktelenebb mennyiségre még toleránsak lennének.
A mai agyonnemesített gabonamagvak jóval több és veszélyesebb glutént tartalmaznak elődeiknél. Az élelmiszeripar térnyerésével szinte kivétel nélkül mindenben találkozunk a gluténnal.
A tudományosság igénye nélkül nem részletezem és nem hasonlítom össze az ősi spontán hibridáció során kialakult kenyérgabonában jelenlévő glutént a mai gabonanemesítésből létrejött gabonákkal, bár minden bizonnyal figyelmet igényelnek a szembetűnő különbségek.


A jéghegy csúcsa


Jelentéktelennek tűnő egészségügyi probléma a cöliákia, amelyre nemhogy az átlagember, az orvostudomány is úgy tekint, mint a népesség egy jelentéktelen hányadát érintő betegségre. Ez már csak azért sem igaz, mert a súlyos tüneteket mutató lisztérzékenyek, nevezzük őket a "jéghegy csúcsának" a lakosság 1-2 %-át teszik ki.
A gluténintolerancia ok-okozati összefüggésben áll a számos betegséggel. Ilyen a cukorbetegség, daganatok, csontritkulás, pánikbetegség, depresszió, de ide sorolható még a migrén, a bőrkiütések, fogászati problémák, meddőség, vashiányos vérszegénység, elhízás, és egyes gyógyíthatatlannak kikiáltott neurológiai kórkép, mint pl. az epilepszia, ataxia, polineuropátia, szklerózis multiplex, autizmus, skizofrénia, stb. Kimondhatjuk e betegségek nagy része hallatán, hogy népbetegségekről van szó.
Általános tévhit, hogy a cöliákia "csak " és kizárólag emésztési tünetekben nyilvánul meg, mint ahogyan az is tévedés, hogy, hogy sokan "kinőhető gyermekbetegségnek" tartják.
A gluténérzékenység bármilyen életkorban jelentkezhet és a legkülönfélébb tünetekben nyilvánulhat meg. Intenzitásuk is széles skálán mozog, a súlyos, idegrendszerei tünetektől kezdődően, az egész enyhe panaszokig.
A gluténérzékenység kizárólag gluténmentes diétával tartható kordában, a beteg a glutén elkerülésével teljes életet élhet. Az autoimmun folyamat, ha egyszer beindult, a gluténprovokációra mindig egyféleképpen, immunválasszal reagál.
Az allergén, a zab, a rozs, búza és maláta, (és azok származékai) elkerülésével az autoimmun folyamat megfékezhető, a bélfal 6 hónap alatt teljesen regenerálódik, és a többi tünet is idővel nagy valószínűséggel rendeződik ( az idegrendszer köztudottan lassan gyógyul, a regenerálódás évekbe is telhet).
Számos probléma hátterében állhat valamilyen fokú ételallergia, még abban az esetben is, ha az e célból elvégzett tesztek negatívak, az érzékenység fennállását 100%-ban kizárni nem képesek, az esetek 20%-ában nem képesek beazonosítani az autoimmun folyamatot. Fennállását képesek igazolni, de 100%-ban megcáfolni nem.
Kizárólag szervezetünk megfigyelésével, a glutén néhány hetes elhagyásával, majd visszavételével, a tünetek enyhülésével , ill. fellángolásával tapasztalhatóak meg testünk egyértelmű válaszai a gluténra.
A folyamatosan zajló immunreakció, a tápanyagok minimálisra csökkenő felszívódása, komoly hiányállapotokat, másodlagosan kialakuló betegségeket hoz létre, és bizonytalan, visszatérő tünetek hátterében állhat. Időben történő diagnózis hiányában súlyos betegségek előidézője lehet.


Tünetek


A felnőttkori tünetek közül típusos tünet a hasmenés, puffadás, de gyakran előfordul székrekedés is, a fáradékonyság, gyengeség, és jellemzően a felszívódási zavarra visszavezethető akaratlan, kóros fogyás.
Szerencsés esetben, típusos tünetek jelentkeznek, ami nagy mértékben megkönnyíti a diagnózist. Nem úgy, a felsorolt további tünetek, amelyek téves diagnózisra, netán nem megfelelő kezelésre teremtenek lehetőséget.
Ezek a következő, felszívódási zavarra, tápanyag-, vitamin-, és ásványianyaghiányra visszavezethető, másodlagos tünetek, amelyeknél, nem típusos esetről lévén szó, sokkal később kerülnek megfelelő kezelésre a betegek:
Tünetek:
Pszichés zavarok,
pánikbetegség,
szorongás,
kimerültség,
a koncentrálóképesség csökkenése,
depresszió,
zavartság,
gyengeség,
indokolatlan idegesség,
"agyi köd",
tremor (remegés),
migrénes fejfájás.
főként a zsírban oldódó vitaminok hiánya miatt csontproblémák és fájdalmak: mészszegény csontok (osteopenia),
csontritkulás (osteoporosis),
csonttörések,
a csontok törékenysége (osteomalacia),
fogzománc-rendellenességek,
vashiányos vérszegénység,
hipokalémia (káliumhiány)
mozgásszervi panaszok: izomgyengeség, arthritis,
májenzim szintjének ismeretlen okból történő emelkedése.
akaratlan kóros fogyás, (vagy indokolatlan súlytöbblet, hízás).
másodlagos laktóz-érzékenység,
Crohn-betegség,
irritábilis bélszindróma.
izomgörcsök.
neurológiai és mozgáskoordinációs zavarok,
szklerózis multiplex,
(ataxia, a mozgás koordinációjának a zavara, kisagyi léziók miatt).
fokozott fogékonyság fertőzésekre,
a bőr száraz és repedezett - részben a vashiányos vérszegénység miatt, viszkető, hólyagos kiütések.
a betegek 5%-ánál kialakul a dermatitis herpetiformis nevű bőrbetegség a erősen viszkető kiütés formájában,
a nőbetegeknél meddőség,
kezelés után visszatérő nőgyógyászati problémák,stb.
Mindezek a tünetek szignifikánsan enyhülnek vagy megszűnhetnek a gluténmentes diéta hatására.


Támadás az agyban


A gluténérzékenység cöliákia nélkül, nagyjából nyolcszor annyi embert érint, mint maga a lisztérzékenység. Mivel öröklődő betegségről van szó, megesik, hogy generációkon végigvonuló mentális betegségek hátterében, fel nem ismert ételallergia állhat.
Az agyműködés zavarai között gyakori tünet az "agyi köd", az fáradékonyság, koncentrálási nehézség, figyelemzavar, hiperaktivitás, hangulatingadozás, memóriakiesés stb.
Gyakori panasz a migrénes fejfájás. Közismert, hogy étkezésbeli okokra is visszavezethető a gyakori migrén. Mára a finomított cukor mellé, listavezető helyre került a glutén is, mint "provokátor".
A tünetek tükrében kimondható, hogy mai tudásunk szerint a gluténérzékenység nem kizárólag a gasztroenterológiát, hanem a neurológiát is foglalkoztató betegség.
Az idiopathiás ataxia félelmetes diagnózisa, gyógyíthatatlan kórkép. Az esetek 40%-ában mégis reagál a szigorú gluténmentes diétára.
Dr. Marios Hadjivassiliou neurológus által végzett megfigyelések, és tanulmányok felhívják a figyelmet a tényre, a gluténra adott immunválasz károkat okoz az agyban is.
A glutén ataxiának nevezett betegség, amelynek vezető tünete a koordináció zavara, (egyensúlyi nehézségek, bizonytalan járás, axonális sérülésekből adódó bizsergés, zsibbadás) Az esetek többségében a szigorú gluténmentes diéta hatására a progresszió megáll, javulás következik be.


A fogyás nagy titka


Ez garantáltan működik.
Amerikában egyre népszerűbb fogyókúra, de hazánkban is elterjedőben a gluténmentes diéta. Gyakran tűnnek fel az élelmiszereken a gluténmentességet hirdető címkék. Ezt diétát nem csak az egészség megőrzése szempontjából érdemes kipróbálni, tényleg működik.
Egyszerű, mert csak a glutént kell elkerülni, minden más, tej, tojás, húsok, hajdina, rizs, köles, stb. szabadon fogyasztható.
Szerencsére az emberek többsége nem lisztérzékeny, mégis sokak számára nehézséget okozhat a glutén emésztése.
A glutén-érzékenységnek is megvannak a maga fokozatai, jelző értékű lehet, a fejfájás, idegesség, fogyási nehézség stb.
Ebben az esetben érdemes kipróbálni pár hónapig a diétát, mivel a legenyhébb fokú gluténérzékenység is befolyással lehet az anyagcserére.
A gluténmentes diéta követésével az anyagcsere felgyorsul a szervezet működése optimálissá válik, a fogyás fellendül.
Mi történik a bélfalon?
A glutént tartalmazó gabonatermékek fogyasztása a bélbolyhok ellaposodásához vezethet, csökken az optimális felszívódási felület.
Következményei az emésztetlen tápanyagok bélfalra rakódása, elégtelen tápanyag felszívódás, vitaminhiány, gátolt Ca felszívódás (csontritkulás), idegesség, nyugtalanság, kimerültség, fáradtság, stb.
A gluténmentes étrenddel mindegy hagyományos étel elkészíthető (rizsliszt, kukoricaliszt, burgonyakeményítő, sárgaborsóliszt)
A gluténmentes kenyér elkészítése már-már lehetetlen kihívás, mivel éppen a glutén a "ragasztóanyag" így a gluténmentes kenyér omlós, "szétesős" lesz. Az ízletes kenyérről, pékáruról le kell mondani, de meg lehet szokni. Vannak alternatívák, mint pl. a xantángumi liszthez keverése, de a megszokott "kenyérállagot" szinte lehetetlen elérni.
A sütemények, piskóták viszont, kukorica- ill. rizslisztből éppen olyan jók lesznek, mint a hagyományosan készültek. Az ételek rántása, habarása is a fenti, glutént nem tartalmazó lisztekkel megoldható anélkül, hogy az étel élvezeti értéke bármennyit is csökkenne.
A feldolgozatlan élelmiszerek gluténmentes diétában bátran fogyaszthatóak.
Bizonytalanságot csak az Unión kívülről érkezett zöldalma bevonata szokott okozni.
A friss hal, hús, gyümölcsök, kukorica, rizs, köles, hajdina, hús, tojás, tej, méz szintén nem tartalmaznak glutént.
A gluténmentes étrend a közérzet határozott javulásával jár, az esetleges tünetek enyhíthetőek, ill. megszüntethetőek vele, fogyókúrában kifejezetten ajánlott, hatásossága igazolt.





Forrás:internet.





"a cikk a teljesség igénye nélkül íródott, tájékoztató jellegű, ha diétába kezdenél, kérd ki orvosod tanácsát!

















Március 17. Szent Patrik napja





Tavaszünnep



Szent Patrik Írország térítője és nemzeti védőszentje, aki elhozta Írország számára a kereszténységet.
Írország már a középkor óta, mint a "szentek szigete" híresült el, mégis Patrik az egyedüli szent, aki egyházi kalendáriumokban Írországot képviseli, bár ő maga nem Ír föld szülötte. Ünnepe hozzávetőlegesen nagyböjt idejére esik.
Írország határain túl legendája alig ismert. Születése a 4.sz.végére tehető.
Halála ismert napja, március 17. A római egyház halála után 1200 évvel, 1631-ben adott helyt, mint ünnepnek az egyetemes egyházi naptárban. Nevének ünnepén,március 17.-én, Nagypéntek előtt, az ír férfiak, a kalapjukra tűzött rekettyeággal köszöntik egymást.
A rekettye sárga virágú, örökzöld cserje, kopár legelők őshonos növénye. Bontakozó virágai, új hajtásai, a tavaszponton álló Napot, friss tüskéi a tavaszi Nap sugarait jelképezik. Virágai az elsők amelyeket a méhek felkeresnek.(a méh a mindig megújuló tavasz szimbóluma)
Az írek nemzeti jószága, a birka (húsvéti bárány) is szívesen fogyasztja sarjadzó ágait, amit az írek Patrik nap tájékán visszanyesnek, hogy ezzel is siettessék a friss hajtások növekedését, és szimbolikusan a Nap sugarainak erősödését.
Hitviláguk szerint a Nap erejének mágikus fokozódása várható a rőzsékből megrakott, lángoló máglyától. A walesi néphagyomány szerint a boszorkányok távol tartására is alkalmas a rekettyeág, amellyel kezében a térítő, pogányságot ostorozó, Szent Patrikot is gyakran ábrázolták.
Másik ismert Szent-Patrik jelkép a háromlevelű lóhere, amellyel Patrik a Szentháromságot magyarázta az íreknek.


Szent Patrik története


Még kisgyermekkorában, Nagy-Britanniából, a szülői ház jólétéből, sok másik gyermekkel együtt, egy csapat kalóz rabolta el.
Rabszolgának adták el Írországban. A fogolynak birkákat kellett őriznie, a kopár és terméketlen legelőkön.
Volt, hogy téli fagyban őrizte a nyájat, és éjszakára sem akadt a feje felé fedél.
Napkelte előtt kelt és imádkozott. Egy napon álmában meglátta Istent, akinek segítségével megszökött rabtartói elől, és visszatért otthonába.
Később Franciaországban, ahol papi tanulmányait megkezdte, St Germain Auxerre kolostorához csatlakozott, és ott élt közel 12 évig.
Amikor ő lett a püspök, ismét megjelent az álmában az Úr, és amikor felébredt, tudatosult benne a különös elhívás.
A kelta írek, akik akkoriban még többségben pogányok voltak, visszavárják őt, hogy beszéljen nekik Istenről.
A pápa áldásával tért vissza Írországba, kimagaslóan sok írt térített és keresztelt meg. Iskolákat, templomokat,kolostorokat, és egyházmegyéket hozott létre.
Írországi missziója egyedülállóan sikeres volt, a sziget legeldugottabb szegletébe is eljutott prédikálni, és téríteni. 20 évig tartó, Írország-szerte végzett misszionárius munkája eredményeképpen, a megtértek közt is fontos szerepet kap, a királyi család.


A király megtérése


Patrik-nap és Nagypéntek között játszódik az ismert Arany elbeszélés, amely a király legendás megtérését meséli el.
Egykoron Szent Patrik az uralkodói család színe elé járult, és oly` hevesen prédikált Krisztus szenvedéseiről, hogy botja szöges végével véletlenül átütötte a király lábát. A király abban a hiszemben volt, hogy így kerül megpróbálásra hite, így szótlanul tűrte a fájdalmat.
Amikor a Szent észrevette a király sérülését, amelyet akaratlanul okozott, imájával begyógyította a vérző sebet, és tanúbizonyságot tett csodatévő erejéről.


A tisztítótűz


A leghíresebb legenda, amikor Szent Patrik a hitetleneknek és kétkedőknek megmutatja a tisztítótüzet.
Történt egyszer, hogy akadozott a hittérítés. Patrik jelet kért Istentől, amivel az embereket megtérésre tudja indítani.
Isten egy helyet mutatott neki.
A Szent megjelölte az Isten által jelzett helyet, ahol a föld gyomra kettényílt és feltárult egy föld alatti üreg.
Egy Hangot hallott:-Ez a tisztítótűz bejárata, aki leereszkedik oda,megszentelődik, és megszabadul bűneitől. Semmi más vezeklést nem kell elszenvednie.
A „Szent Patrik purgatóriuma” nevű barlang híre a középkor folyamán hazánkba is eljutott.
A szóban forgó szakadék keletkezése a hiedelem alapján, dátum szerint is kapcsolódik a Patrik-naphoz.
Ez a nap, március 17.-e, a böjt, a bűnbánat, és a megtisztulás időszaka, farsang után, böjt idején, a közelgő húsvéti ünnepkör idejére esik.
Krisztus pokolra szállása is nagyjából erre az időszakra tehető, amikor a természetben bontakozik a tavasz, a megújulás.
A barlang, az eltemettetés és az újjászületés Krisztusi szimbóluma.
Jézus földi porhüvelye szintén sziklasírban található, feltámadásának helyszíne is itt van.
Naptári értelemben a föld alatti üreg, "napkapu", fordulópont-jelkép.
Szent Patrik legendája akkor kapott a legerősebb szárnyakra, amikor a tavaszpont március 17.-ére tolódott, és a keresztény kultúrkör a húsvéti feltámadást, az írek a szent napjával együtt ünnepelhette.


A háromlevelű lóhere, és a zöld kalapos manó



A hármas szám Írországban mágikus jelentőséggel bír. de fontos szerepet kap a kelta szimbólumokban is.
Jelzi a teljességet, mint a jelen, múlt, és a jövő, vagy az ég és föld, alvilág hármasságát.
Visszatérő motívum az ír népmesékben is.
Hit, remény, és szeretet. Szentháromság, az Atya, a Fiú, és a Szentlélek.
A hármas a mitikus ír szerencseszám, minden jó, ami a hármas számhoz köthető.
A másik Patrik-napi szimbólum, a zöld sapkás, furcsa kobold. Voltaképpen ő Leprechaun, a fa odvában élő, erdei manó.
Külsejében öreg és kicsi, unalmában cipészkedik.Háromszögletű kalapot és bőrkötényt visel.
Kincsvadászok gyakran hallották már cipészkalapácsának kopácsolását.
Mogorva és barátságtalan. Nagy fazék aranyat rejteget, féltőn a kincsvadászoktól.
Csak azok láthatják meg őt, akik igazán hisznek benne.
Szent Patrik ünnepén tartják a legnagyobb ír fesztiválokat. amelynek egyházi tartalma napjainkban már mindinkább háttérbe szorult.
Zajos mulatságokkal emlékeznek meg védőszentjükről, Szent Patrikról, de ünneplik ezt a napot Kanadában, az Egyesült Államokban, Ausztráliában és Új-Zélandon is.
Ilyenkor az ünneplők zöld ruhát, és Leprechaun kalapot viselnek.
Az evésnek-ivásnak, ínycsiklandó finomságoknak hódolnak, és persze a habos, jóféle ír söröknek is helyt ad a Patrik-napi fesztivál, amelyet minden tavasszal megünnepelnek, védőszentjük halálának évfordulóján, március 17.-én.









Titokzatos sámánvilág




A sámánizmus reneszánsza

Semmi kétség ma is köztünk élnek az "elhívottak".
A mai kor utópisztikus és egyre inkább elterjedőben lévő spirituális gondolkodásmódja, a kialakuló mozgalmak (New Age:új kor) egy merőben új, mégis már a bronzkorban jól ismert egyéni "vallást" vetít előre, amely magába foglalja egy régi-új hitvilág jegyeit.
Az érdeklődés egyre jelentősebb napjainkban az ezotéria iránt. Egyfajta visszafordulás észlelhető, az ősi lelkiállapot felé, amelyben szellemek és természetfeletti erők veszik kezükbe a sors feletti gondoskodást, nyilvánvaló hatalmuknál fogva jövendölnek, figyelmeztetnek, vagy akár gyógyítanak.
A technikai forradalom megállíthatatlan folyamatai, a tudományok ésszel fel nem mérhető fejlődése során a háttérbe szorult az emberi létből fakadó elemi igény a csodára, és ennek a mindennapi megtapasztalására. Ezt az örök igényt hivatott szem előtt tartani az ezoterika.
Hirdetői titokzatos gyógyítók, csodadoktorok, mágusok, jósnők,és a szellemi világgal kapcsolatba lépő médiumok.
A New Age spirituális beállítottságú, de folyamatosan fejlődő hitvilág, amely beemeli filozófiájába a keleti világvallásokból merített téziseket úgy, mint a Buddhizmust, az asztrológiát, összefoglalva az ezoterikus tudományokat.
Hitelvei, és konkrétan meghatározott szabályai nincsenek, így szabadon alkalmazza a misztikus hagyományokat, amelyekben szerepet kap a pogányság, az okkultizmus, és a sámánizmus. Mindezekre a mai kor gondolkodásmódja, az alkalmazott tudományok (gyógyszeripar, orvostudomány stb.) iránt kialakult szkepticizmus, empirikus kételkedés kiváló táptalajt teremt. A túlvilági erőkben való hit egész egyszerűen abban a mai napig is elemi erejű tehetetlenségben gyökeredzik, amelyet az ember a természet objektív erőivel szemben érez.
Az ezoterikus beállítottság, a természetfeletti erőkkel való kapcsolatkeresés a borzkori ember hitvilágához hasonlóan a csodavárásban fejti ki erejét, egyben hatásosságát is, hiszen nem megkérdőjelezhető még napjainkban sem, a hit, és a bizakodó lélek gyógyító ereje.


Az elhívás

De maradjunk szűkebb témánknál a sámánizmusnál, amely már bontakozóban volt az emberiség hajnalán, és nyomai számos kultúrában, így hazánkban is fellelhetőek.(táltosok)
A sámánizmus a lélekhitnek egy különleges változata, ahol halandó emberek kapnak a szellemvilágtól "elhívást", hogy ez által emberfeletti képességekre tegyenek szert, amellyel közvetítik a szellemvilág akaratát, jóslatait, és gyógyító erejét. Ők az "elhívottak", a sámánok.
Különleges, már a fogantatásuknál kódolt ismertetőjegyük a szokásosnál eggyel több (felesleges) csont, többnyire a hatodik ujj. Az eljövendő sámánt a szellemek jelölik ki a közvetítői feladatra.
Még abban az esetben is, ha az egyénnek ez határozottan az akarata ellen van. A kiválasztó szellem azonban akár hosszú hónapokon át kínozza, gyötri, a jelöltet, amíg megadást nem tanúsít, és el nem fogadja kényszerű küldetését. Ezt hívják ú.n. sámánbetegségnek, amely az ellenállás megtörését szolgálja és rendszerint a hivatás elfogadásakor hosszú, esetleg hetekig is eltartó mély alvással ér véget.
Ekkor a hiedelem szerint a szellemek átszámolják a jelölt csontjait, rendelkezik-e a sámánsághoz elengedhetetlen "felesleges többlettel, amely az átlag halandó szintje fölé helyezi személyét. Különös lelki alkatú ember. Jellemző rá a hajlam az önkívületre, extázisra,kényszerképzetekre (hisztériára, neuraszténiára) Ideggyenge, antiszociális és hiperérzékeny. Idegrohamok kínozzák. Arcát gyakran elrejti. Zavarja a fény. Ezek a személyiségjegyek különböztetik meg a többiektől a nemzettségben.


Látomáskeresés


A mexicói indiánok a sámánhitet napjainkban is őrző népcsoport.
Mivel ez a természeti környezet szokatlanul gazdag hallucinogén növényekben, a mexicói-fennsík szent földjeire a pszichedelikus sámánizmus elterjedése a jellemző.
Ezen a tájon előszeretettel alkalmazzák a Genista canariensis cytosint tartalmazó élénksárga virágait, amelynek rituális füstje hozzásegíti a gyakorló sámánt a látomáskereséshez.
A pszichedelikus sámánizmus hagyományainak őrzői a mai napig a Chihuahua tarahumara indiánok, akik a mérgező Datura inoxiát (csattanó maszlag) keverik és fogyasztják rituáléik során a kukoricából erjesztett tesguinóval.
(Ismert még a szertartások alkalmával felhasznált erősen hallucinogén növény, a "varázsgomba" és a mérgező álom-növény, a fekete üröm.)


Az első sámán legendája


A néphiedelem úgy tartja, a kezdet-kezdetén csak szellemek népesítették be a földet. Jó nyugati, és rosszat akaró keleti szellemek.
A nyugati szellemek gyermeke az ember, aki az idők kezdetén még nem ismerte a betegségeket, természeti csapásokat.
A nyugati szellemek adományként az emberek védelmezésére, egy sast küldtek a földre, hogy elűzze a gonosz keleti szellemeket.
De tanácsokat a sas nem tudott adni, hiszen nem tudott az emberekkel beszélni.
Ekkor a sas és egy földi nő együttlétéből megszületett az első sámán, egyenes leszármazójaként a hatalmas és félelmetes ragadozómadárnak, aki emberként már rendelkezett a kommunikáció képességével.
Ebben a legendában őselvként fogalmazódik meg, hogy a gonosz szellem kiűzésére szolgáló egyedüli lehetőség a sámánszertartás, kulcsszereplője pedig. a sámán személye.
Fő feladata: a rossz szellemek elűzése, természeti csapások elhárítása (esőcsinálás), és az összes közül a legfontosabb: a gyógyítás.


A beavatás


A sámánná válás "beavatási szertartással" veszi kezdetét. A földi lényeknek a fenti szellemvilággal való kapcsolatát az "égig érő fa", néphagyományokban ismert motívuma szimbolizálja, illetve az ezt jelképező kötélhágcsó, amelyre a sámánjelölt felmászik, így mutatkozván be a természetfeletti világnak. Ekkor sámánná válik, a beavatási szertartás megtörtént.


A szertartás


A sámánszertartás kezdetén (naplemente után) a természetfelettivel való kapcsolatba lépés első fázisa a révülés, amelyet erős dobszó kísér, rituális tánc és éneklés követi, majd extázisba csap át. (Füstölő gyanánt használatos volt a vadrozmaring, délebbre a borókafenyő.) Egyes feljegyzések megemlítik a szertartás kezdetén az áldozati állatok kieresztett vérének elfogyasztását, másutt, a sámán a szertartás kezdetén (hatásvadász elemként) disznóvért iszik.
Kezdetét veszi a szeánsz. A szertartáson megjelentek pszichológia hatások kereszttüzében valószínűleg átélnek valamiféle tömeghipnózist.
A jelenlévők egyre inkább átengedik magukat a szellemek megidézésének. A sámándob lüktetését már-már az ereikben érzik. Lobog a tűz.
A sámán rendkívüli személyisége, neurotikus alkata, kirívó érzékenysége, a hanghatások, a tánc, a különös dallamok, szövegek, a kántáló, ismétlődő felkiáltások és nem utolsósorban a füstök, hallucinogén növényi főzetek, egészen az extázisig sodorják a megjelenteket. Így aktív részeseivé válnak a rítusnak.
A sámán részéről az extázis víziókkal és hallucinációkkal jár. Kapcsolatba lépése a természetfeletti erőkkel kétféle módon történik. Vagy a szellem, belé költözik, vagy ő tesz spirituális utazást a szellemek titokzatos birodalmába.
Egyre erősbödő dobolás közben hívja az ég, a levegő rétegeiből a szellemeket. Órákig is eltarthat megérkezésük.
A sámán a szellem befogadása után, már csak, mint a túlvilági lények szócsöve van jelen, saját személyisége megszűnik, otthont adva a nyilvánvalóan a nála erősebbnek.
Akkor már nem sámán, hanem a szellem maga, aki a testébe költözött.
Most lássunk egy eredeti élménybeszámolót, egy valódi sámán Keonka szertartásáról.
"Néhány ruhadarabját levetette, majd feldíszítette magát és a kezébe fogta a dobot. Ünnepélyesen hívta a szellemeket. Kérését rekedt suttogással kezdte,amely mind hangosabbá vált. Szipogott, és a fogait csikorgatta, néha-néha a dobverővel megérintette a parazsas tálat. Lába egyre erősebben reszketett, keze mind fürgébben futott végig a dobon. A remegés egész testének rángatózásává erősödött, övének fémdíszítései meg-megzörrentek, ez a zörgés egyre hangosabb lett, végül fülsiketítő csörömpöléssé változott. A szellem beköltözésének pillanatában Keonkán nagy izgalom vett erőt. Görcsösen rángatózott, teste meglepően rugalmas lett.Kígyó módjára vonaglott, arcáról patakokban ömlött a verejték, görcsös mozdulatai később vad rángatózásba csaptak át, és végül vad tánccá változtak.Aztán megállt egy helyben, és igen élethűen utánozni kezdte a farkas üvöltését. Úgy tűnt erős láz gyötri. Hánykolódott, és közben ezt kiáltozta:
- A-scs-to-to-to-to!
Keonka megparancsolt valamit a szellemnek, követelt tőle valamit, és semmiféle ellenvetést nem volt hajlandó meghallgatni.Aztán a szellemidézés hirtelen véget ért. Keonka egy pillanat alatt alatt szabadult meg a szellemétől."


Merre vannak?


A 21.századi embere már nem igényli a sámánok jelenlétét. Gondolhatnánk, hogy a felvilágosultság felszámolta ezt a hitvilágot, amelyben a sámánizmus dominál. De ez, ebben a formában nem igaz, hiszen naponta köszönnek ránk mágusok, győzködve minket személyük, varázslatuk sorsfordító jelentőségéről.
Jelenlétük garancia rá, hogy ez a hitvilág igenis jelen van a mindennapjainkban. A csodaváró lelkiállapot a mai napig él.
És a sámánok is élnek. Talán művészek, vagy alkotók. Talán csak furcsa, és különcnek tartott emberek, akik naponta megküzdenek a démonjaikkal. Pszichikai labilitásukból adódóan egy egészen különleges világ veszi őket körül. Az átlagostól eltérőek. Mások. Ők a sas fiai.





Felhasznált irodalom: A világ legnagyobb sámánjai (2010 Alapítvány)














Tiszaeszlár




Ma ismét terítékre került a tiszaeszlári tisztázatlan haláleset története, amelynek táptalaján évszázadok óta keringő rémtörténetek kaptak újra szárnyra, ahol soha be nem bizonyított tényállítások születtek a zsidóságról.
Több mint száz éve történt a kiskorú cselédlány Solymosi Eszter halála, melynek körülményeit mindmáig homály borítja, nincsenek konkrét tények, csupán találgatások.
Feltételezés az is, hogy a katolikus vallású szolgálólány valamely sérelem, vagy összezördülés kapcsán bánatában egyenest a Tiszának ment és a habok között lelte a halálát. Amikor az anyja keresni kezdte, a faluban elterjedt az a hír, hogy a zsidók rituális gyilkosságának esett áldozatául.
Ez a feltételezés szolgált alapjául a későbbi hírhedt vérvádnak, amelyről Tiszaeszlár elhíresült.
A hosszúra nyúlott per, a történet csűrése, csavarása, bizonyos politikai körök eszközévé tette, és nyilvánvalóan antiszemita célokból, rémtörténetté emelte Solymosi Eszter tragikus halálát.
Íme a történet, amelyben a XXl. században is (túl) sokan hisznek, a tiszaeszlári vérvád megalapozatlan története. Nézzük, mi is történt Tiszaeszláron a tények tükrében.




A vérvád története




1882. április 1-jén a Szabolcs-Szatmár megyei Tiszaeszlár faluban nem tisztázott körülmények között nyoma veszett egy tizennégy év körüli cselédlánynak, Solymosi Eszternek.
Napokig tartó reménytelen kutatás után, szárnyra kapott a rémhír: a kis Esztert a zsidók tüntethették el.
A feltételezésnek a közelgő Húsvét ünnepe adott aktualitást, amikor is a szokásosnál nagyobb volt a zsidó családoknál a jövés-menés, és sok volt a településen feltünedező ismeretlen.
Évszázadok óta suttogták faluhelyen a zsidókról, hogy keresztény szűz vérére van szükségük a húsvéti pászka elkészítéséhez.
A vértől, mint a "lélek lakhelyétől" való tartózkodás ősi tilalmát figyelmen kívül hagyva, készen állt a vérvád, mivel Solymosi Esztert a zsinagóga környékén többen is látták.
Ezekben az években számos határon túlról érkező pletyka számolt be a zsidók "állítólagos bűncselekményeiről".
Így a kislány eltűnése kapcsán is kézenfekvőnek tűnt, miszerint Esztert a zsidók a templomukba csalták, a nyakát elvágták, vérét pedig a pészah megünnepléséhez használták fel. Holttestét valószínűleg elásták valahol.
A történet, bár soha nem nyert bizonyítást, mindmáig (túl)sokak számára elfogadott tény.
A zsidóságra nézve napjainkban is negatív felhangú a történet, amelyben nem kap kellő hangsúlyt a tény, hogy Tiszaeszlár esetében, egy felmerülő vádról volt szó, amely az évekig tartó perek alatt sem nyert bizonyítást, így a történet megalapozottsága is nagyban megkérdőjelezhető, nem kezelhető megtörtént esetként.
Sokan mégis az igazságszolgáltatás erkölcsi megsemmisülésének, abszolút kudarcának tekintik az ügyet.
Így történhetett meg, hogy az idők folyamán Tiszaeszlár az antiszemitizmus zarándokhelyévé vált.




A vád és a politika




Magasabb hatalmi köröknek is kapóra jött az eset, hiszen a gyűlöletkeltés már nem számított új keletűnek a magyar lakosság körében, minden felmerülő rejtélyes bűncselekménnyel a zsidóságot volt szokás megvádolni.
Istóczy Győző és a tiszaeszlári Onódy Géza országgyűlési képviselők a Parlamentben nagypolitikai szintre emelték a vérvádat. Bary József, az ügy vizsgálóbírója vezetésével megindult a körültekintő, és alapos nyomozás, amit politikai körökből is széles körben támogattak.
Tanúk sokaságát hallgatták ki, akik gyakran egymásnak teljesen ellentmondó vallomásokat tettek, amelyeket térben és időben csak igen nagy nehézségek árán sikerült beleilleszteni a történetbe.
Zsidók tucatjait vetették börtönbe a vizsgálat során. Júl. 29.-én vádat emelt az ügyészség: Schwarz Salamon, Buxbaum Ábrahám, Braun Lipót és Wollner Herman ellen gyilkosság miatt; Scharf József, Jünger Adolf, Braun Ábrahám, Lusztig Sámuel, Weiszstein Lázár és Taub Emánuel ellen gyilkosságban való bűnrészesség miatt; Vogel Anzelm, Smilovits Jakab, Herskó Dávid, Grosz Márton és Klein Ignác ellen bűnpártolás és a holttest elrejtése miatt.

Kossuth Lajos száműzetéséből nyilatkozott. Tiltakozásának adott hangot, és középkori előítéletnek, Magyarország gyalázatának, a civilizációhoz méltatlannak nevezi az egész vérvád-ügyet.
Azonban Kossuth ezen felháborodása szöges ellentétben állott az akkori képviselőház előítéletével.
Kezdetét vette a PER.




Scharf Móric vallomása




Az ügyben meghallgatott gyermekkorú tanú, a tizenhárom éves Scharf Móricz beismerő vallomása még inkább összekuszálta az amúgy is ellentmondásos történet szálait. Első vallomásában állította, hogy hallomásból sem tud az eseményekről.
Még ezen az estén a gyereket Recsky csendőrbiztos az otthonába vitte, és egy Péczely nevű írnokra bízta, aki gyilkosság miatt tizenkét évig fegyházban ült.
Nem ismeretes, miféle eszközök alkalmazásával vette rá Móricot a beismerő, és a zsidóságra nézve terhelő vallomás megtételére. Mindenesetre a gyerek új vallomást tett.
Tanúvallomást tett még Móric testvére, Scharf József hitközségi alkalmazott Sámuel nevű kisfia is.
Elmondása szerint ő és a bátyja segédkeztek a lány vérének a kifolyatásánál.
Sámuel ebben az időpontban alig múlt el öt éves.
A nagyobbik fiú, Scharf Móric eleinte tagadta, hogy valamit látott volna, végül zavaros, és ellentmondásos vallomást tett, miszerint atyja a lányt, a szombati istentisztelet után, a házukba csalta, arra kérve helyezzen át egy gyertyát, mivel szombat lévén ez a számára tiltva van.
Ekkor egy házukban időző zsidó koldus Wollner Herman, a templomba hurcolta a lányt, ruháitól megfosztotta, és a házukban tartózkodó három sakter (metsző, a zsidóságnál mészáros) Buxbaum Ábrahám, Braun Lipót és Schwarz Salamon segédletével elvágták a nyakát, és a vérét összegyűjtötték egy edényben.
Ezután a holttestet felöltöztették, rongyokba bugyolálták vérző nyakát Lustig Sámuel, Braun Ábrahám, Weiszstein Lázár és Jünger Adolf jelenlétében.
Mindezeket állítása szerint, Móric a zsinagóga kulcslyukán keresztül látta.
A későbbi helyszíni szemle során beigazolódott, hogy a kulcslyukon keresztül sem Móric, sem más nem láthatott semmit.
Miután Móric szüleire terhelő vallomást tett, és azokat bebörtönözték, gyámság alá került. Nem ismert, milyen hatások alatt tette meg ellentmondó vallomását, bár életrajzi írásában később említést tesz kényszerítésről.




A fordulat




Ekkor váratlan esemény döntötte romba a nagy gonddal felépített vádat. Június 16-án egy lány holtteste vetődött partra.
Ruházata megfelelt Solymosi Eszterének, és magán viselte különös ismertetőjegyeit is. A csuklóján, kendőbe csomagolva megtalálták azt a festéket, amelyet eltűnése napján, a boltban vásárolt.
Vágásnyom azonban sem a nyakán, sem más testrészén nem volt található, így a vérvád történetébe sehogyan sem illett bele a sértetlen halott.
Jó páran már a börtönben ültek, így a vád hívei a történet megváltoztatására kényszerültek, kétségbe vonva a holttest azonosítását.
Minthogy a vizsgálóbíró is ezt az eredményt túl kedvezőnek találta a zsidóságra nézve, így vidéki orvosszakértőkkel vizsgáltatta meg a halottat, akik 18-20 év körülinek találták az életkorát.
A feltételezett történet a következők szerint bonyolódott.
Bizonyára a zsidók ártatlanságuk védelmében, egy női holttestet kerítettek, és Solymosi Eszter ruhájába öltöztették.
Azután tutajosokat fogadtak fel, akik a tutaj aljára kötözve leúsztatták a testet a Tiszán, hogy később a köteleket eloldozván, a víz a partra sodorja a holttestet, mint a zsidók ártatlanságának a bizonyítékát.
Hosszú hónapok teltek el új nyom és tanúk felkutatásával, jelentős eredmény nélkül. A bebörtönzöttek sora most már a tutajosokkal is bővült.
A zsidók ekkor az országgyűlési képviselő, író, újságíró, és ügyvéd Eötvös Károlyt kérték fel képviseletükre.
Eötvös Károly megszervezte a védőcsoportot. Védők voltak: Eötvös Károly országgyűlési Képviselő, Friedmann Bernát, Funták Sándor és Székely Miksa fővárosi és Heumann Ignác nyíregyházai ügyvédek.
Szakértőkkel konzultált, majd 1883.július-augusztusában sikeresen védte meg a nyíregyházi végtárgyaláson az eszlári zsidóságot. Elmondása szerint, ez volt a könnyebb feladat. Nehezebb, hogy a zsidóság elleni gyűlölködést, a vérvád elterjedését ki lehessen törölni a közgondolkodásból.




Az ítélet




1883 jún. 17. -én volt a nyíregyházai törvényszék előtt Kornis József elnökletével, a nagy per utolsó felvonása. Szeyffert Ede államügyész képviselte a vádat. Solymosi Eszter anyját egy Szalay nevű ügyvéd.
A vád jogi alapja egyedül a gyermekkorú Scharf Móric ismeretlen körülmények között keletkezett vallomása volt.
A vádakat állító gyermek vallomásai nyilvánvalóan ellentmondók voltak, s a helyszíni terepszemle be is igazolta azok tarthatatlanságát.
Eötvös Károly és Friedmann Bernát védőbeszédei után a bíróság aug. 8-án egyhangúlag felmentette a vádlottakat. Solymosi Eszter anyjának ügyvédje fellebbezett az ítélet ellen, de a felsőbb bíróság indítványát elutasította.
A felmentés után Scharf József Pestre költözött fiával Móriccal, aki állítása szerint kényszer alatt tanúskodott hamisan apja és a zsidóság ellen.
Scharf Móric később Amsterdamba költözött, ahol gyémántköszörűsként élt, támogatta szüleit, aztán ő maga is családot alapított. 1924.-ben halt meg.




Antiszemita megmozdulások




A felmentő ítéletet sokan nem tudták elfogadni. Hírét követően országszerte antiszemita zavargások törtek ki.
Általánossá vált országszerte a zsinagógák, boltok megrongálása, szinte mindennapos eseménynek számítottak a gyújtogatások, a hangos tüntetések.
A vérvádban hívők fennen hirdették, hogy a zsidók lefizették a bírókat és tanúkat.
Az ügyvéd Eötvös Károlytól, aki a per előtt az egyik legnépszerűbb magyar politikus volt, hívei elfordultak, zsidóbarátnak, zsidó bérencnek titulálták, összejátszással vádolták, és soha többé nem választották meg képviselőnek.
Istóczy Győző és Onódy Géza szervezésében megalakult a Magyar Antiszemita Párt, amely a Parlamentben is szerzett mandátumot, így a döntéshozatalban is képviseltette magát. Világméretűvé dagadt a botrány. Bécsből, Párizsból, és Londonból is érkeztek újságírók, tájékoztatva a nemzetközi közvéleményt az eseményekről, így a per és folyományai ismertté váltak az egész világon.
Sokan ma is Magyarországon, csak annyit "tudnak" az esetről, hogy valamikor Tiszaeszláron eltűnt egy kislány. Állítólag a zsidók áldozata lett, "mert kellett nekik a vére".
Hazánkban a vérvádban még napjainkban is sokan hisznek.
Az antiszemitizmus éledése újra és újra előhívja a múlt sötét kísérteteit, ám a történet pontos megismerése nélkül, még találgatni is hiábavaló. Solymosi Eszter halálának körülményei ma is tisztázásra várnak.
Az események megismerése után, ránk, az utókorra hárul a történések továbbgondolása, vélemény kialakítása, mi is történhetett Tiszaeszláron?.









forrás:internet











Szólj hozzá

Név:
E-mail:
Az e-mail címed nem jelenik meg az oldalon
Szöveg:
Milyen nap van ma Magyarországon?













Ingyenes honlapkészítő
Profi, üzleti honlapkészítő
Hirdetés   10
Végre értem amit angolul mondanak nekem, és megértik amit mondok.

KÖSZÖNÖM NOÉMI!