Bejelentés


Szentkereszti Andrea oldala Honnan fogom tudni, ha elfogy a láthatatlan tintám?











varázslat, először, gondolat, félek, máz, érintés.



…kis búvópatak…

…megszűnik…

…eltűnik…

…előtör…



…szeress még!...

…igazán először!...

…csendes szép varázslat…

…arcod gondolat…



…érints meg ha félek…

…add az álmodat!...

.,..lehullt most minden máz…

…páncél, vagy szerep…

…meztelen a szívem…

…csak a tied…



…tenyeredben tartod…

…vigyázz rá…

…nagyon fél…

…őrizd meg!...



…álmodj még!…

…álmodlak…

…őrizlek!...



https://youtu.be/W4S20nzdojU





titok, különleges, elmondanám, csend, hiányzol, értem



sóhajtás az égbolt. titkát meg nem értem
rejtjelekbe rezdül súlyos földi létem.
különös hangon szól, és a szívbe tér,
itt kering a létben, ha a vágy zenél,
s elbűvölt szavakat hord a szél,
álom az álommal éjjel összeér.

a légbe sajdul, és ott rezeg,
küld nekem sok ezer rejtjelet,
mit lángra lobbant a képzelet,
nyakamba csókolja a végzetet.

…s akkor elmondanám…

de nem mondhatom,
hogy hiányzol,
te vagy minden gondolatom,
a csendek valósága hűs hajnalon,
a felvirágzó pára tört ablakon…

…egyszer majd talán elmondhatom….

…s ha elfogynak egyszer a nagy szavak,
elcsitult csodákban alszanak,
a dallamban dal leszel, ha álmodom…

…azt hiszem egyszer majd elmondhatom…




https://youtu.be/_PKTU1goGxI










édes, múlik, árnyék, suhanás, asszony, göncöl-szekér


ezer fénytől ragyogott a göncöl-szekér,
ezüst lángját szórta karcsú holdkaréj,

…hiszem és elhittem, a titkom ma elér…

hozzád száll az érzés, halk suhanás,
lelkemtől lelkedig……simogatás…

…s a szemedre csókol elvarázsolt álmot,

borzongató árnyat, mi szerelemtől áldott.

bűvös ihletet hoz, szédült pillanat,
s lelkedbe rajzolja szerelmes vágyamat.

forró csókot vetít, asszonyölelést,
gyengéd érintést is, soha feledést.

földi érzést ígér, csak…szívdobbanást…

…el nem múló vágyat…s a nagy zuhanást…

borzongató hitet, ha hajnal pirul,
amikor az érzés a szívbe simul,

…amikor a vágy is egy percre csitul…


https://youtu.be/ZBM2NIQ62WU











igen


varázslat, először, gondolat, félek, máz, érintés.



…kis búvópatak…

…megszűnik…

…eltűnik…

…előtör…



…szeress még!...

…igazán először!...

…csendes szép varázslat…

…arcod gondolat…



…érints meg ha félek…

…add az álmodat!...

.,..lehullt most minden máz…

…páncél, vagy szerep…

…meztelen a szívem…

…csak a tied…



…tenyeredben tartod…

…vigyázz rá…

…nagyon fél…

…őrizd meg!...



…álmodj még!…

…álmodlak…

…őrizlek!...



https://youtu.be/W4S20nzdojU



fridzsider, szimering, kompatibilis, reluxa, karalábéfőzelék, lótetű.


sötétben írok most, jó vers lesz? ki tudja,
teljesen le van húzva a reluxa.
rájöttem nem vagy te eléggé dilis,
nem vagy velem édes kompatibilis:)
idegesítesz, mint egy lótetű,
ne bonyolítsuk, az élet egyszerű.
nem leszel többé már az én szimeringem,
akkor is feledlek, ha rámegy gatyám, ingem.
a volt férjemet hidd el, gyorsan kihevertem,
karalábéfőzelék meg ott a fridzsiderben :)


Szavak: magam, szív, hófehér, koszorú, félénk, furcsa


magam maradtam.
a szív hófehér,
neked talán érték,
mennyit is ér?
félénk lánggal izzom,
fénykoszorú,
csak egy furcsa álom,
ne légy szomorú:)

Szavak: télvég, jelzi, égbolt, világos, fázik, dér


nem sejted mit érzek,
túlságosan rég volt,
ezer csillagképtől
fénylett fel az égbolt.

hűs volt a nyár akkor,

és az érzés fázott,
didergett a szívem,
s közben vérben ázott.

…nem tudhattál semmit…

s mindent dér lepett,
csak elfáradt télvég
jelez ünnepet,
amikor még minden..

…újra szép lehet…

lesz még világos,
édes napsugár,
amikor az álmom
végre megtalál.




szavak: nárcisz, szempár, tükör, ragyogó, kedves, simogat


tavaszt hord a szellő, nárcisz illatát,
felragyogó érzés egyszer szép szavát,
a tegnapi álmok zúgó dallamát,
ami körbelengte azt az éjszakát.

voltam kinek hittél, ha vágy tündököl,
szemeid tüzében csillant hű tükör,
ahol egyszer láttam szebbik önmagam,
egy szempárban érték, talán színarany.

…s felidéz a dal még, édes pillanat…

megérzem és látom kedves arcodat,
a fülembe suttogsz most semmi titkokat,
és átölel az érzés, talmi gondolat,
mégis megmelegít és szíven simogat :)


szavak:hív, lenge, méz, hideg, fél, reszket.


reszket a szív még, szélben rezzen, lenge,
most erősnek látszik, közben nagyon gyenge.

hívja könnyű álom, mi a múltba néz,
borzongatja csókod, mely’ édes, mint a méz,

…mert szeretni egyszerű, és szeretni nehéz…

magány simogatja, egy jéghideg kéz,
ezer gondolatot, vágyat felidéz.
didereg az érzés, holnapoktól fél,
amikor majd múlik, és tenélküled él.



szavak: ölelés, gyengéd, iker, csillagvirág, délidő, harang


lelkekben kinyíló szép csillagvirág,
szívedben, szívemben izzó ikerláng.

csak egy villanás volt,édes pillanat,
mikor megérintett hívó halk szavad.

elgondolt ölelés.
megperzsel, de gyengéd
vágyódtam a csókod,
de vágyam is csak emlék.

a nap magasan jár már, fut a délidő,
harangszótól rettent álom, eltűnő.



édes, ölel, fény, láng, hiányzol, lélek


hallod most te is az igézet csendet?
szeretsz, és szeretlek, átölel a lelked.
ne mondj semmit édes, ne írj nekem verset,
megérezni téged, csak ennyire tellett.
ne félj, szeretlek! csak álmodlak téged,
és amikor vágysz rám, engem is eléget.
nézd ott a kályhában, hogy lüktet a láng!
amikor elhamvad, gondol-e ránk?
lesz még lobbanása az izzó parázsnak,
lesz-e még tűz, a szép varázslat?
lángodban meghalnék újra kicsit én,
látod? pislákol még egy kicsi fény.

…hiányzol nekem nagyon kicsikém…:)



szavak: suhant, kánikula, füstösök, tréfás, szaladt,lombok


suhan az emlék, s szalad, szalad,
megriadt árnyék a lombok alatt.

felizzó nyár, kánikula,
megérint újra a hangulata.

tréfát űz giccses képzelet,
de ellobbant láng ad csak füstjelet,

…s írja az égre, hogy már nem szeret…




szavak : dob, kő, könny, tükör, gyermek, seb,


szeretlek:)

szeretlek téged, mint ártatlan gyermek,
szeretlek mert az Isten a szívembe rejtett.

sorsod a sorsom is, és vérem a véred,
eldobott kövektől, vágytól sebzett lélek,

…a néma könnyeken túl…

…vagyok tükörképed…

csak nekem rendeltek, a jobbik felemnek,

szeretlek kedves…

azért, mert szeretlek:)



Szavak: tűz, küzdelem, engem, vad, èbred, karom.

álomba ébred csók-ízű hajnal,
gyöngyeit szórja mind szerteszét.

emléked ébred, vad tűzben éget,
küzdelem csendje, nem enged el.

ezer karmával ránt le a múltba,
bánatod érzem, ne kezdjük újra,
felejts el engem, jobb így neked.

felvérző lelkek megsebzett násza,
halkul a dalban, szép háború.




szavak: gyémánt hideg, buborék, acélváz, kopár, ordas, izzó, várlak


létem csak acélváz,
hűs, gyémánt hideg,
néha meg-megcsillan,
de már nincs kinek.

kopár szirten rebbent,
hangulat,
buborékként elszáll,
és itt marad.

ordas szelek tépték,
az égbe repül,
ha eléred, nincs már,
mert elmenekül.

...izzó magot szór szét,
szikráját a vágynak....

várlak.






pihen, perc, vergődik, sötétség, kelme, szór.



álmokból szőtt kelme, éjszakai ég,
ezer titkot szór ma, fátyol a sötét.

csillag csillan percben, vergődik a fény,
sötétségből megírt régi költemény.

elpihen a szívben, egy árnyat keres,
és reszketve kérlel téged hogy szeress!




Lusta, nyújtózik, csöndben, elhaló, moccan, ébredezik


egy ütés a szívbe, fájdalmas igézet,
fellobbanó tűzvész mi mindent eléget.
vágy-üstökös rohant, a lelkekbe tépett,

… s az elhaló csöndben ébred az ítélet…

…és szerelem moccan, nyújtózva a nyárba,
lustán ömlő napfény már elfáradt árnya,
és szűkölve megbújik örök csendbe zárva.




Szavak: kristály, rajz, tűz, botrány, kátrány, felhő


tüzet rajzolt reggel,
pedig fagyott kristály,
káprázat, jégvirág,
elolvadt,és nincs már.

csak hamu és kátrány.
és már nem hófehér,
valósággá olvadt,
és ma utolér.

régen tiszta érzés
botrányba fúlt,
felhő óvja sírva,
csendedbe hullt.




szavak: bizsergés, taszigál, nyomor, életkép, tavasz, jégvirág




langyos esti szélben bizsereg a nyár,
előtör az érzés, és hozzád taszigál.
a szívemben tél van, most nyílt jégvirág,
de gondolatodból rajzol új csodát.
nyomor a magányom, furcsa életkép,
ha látlak elhiszem, a lélek szép.
tavaszt őriz védőn, tűnő varázst,
és végzetes lángot, fellobbanást.



pokolkapu, izzás, lehelet, szellő, árnyalat, ívek.



izzanak még egyszer felfénylő ívek,
szívek hamvadnak, a csend jön el.

pokol kapujában hunyó parázsban,
rebbent varázslat már nem követel.

rőt szín árnyalat robban az éjbe,
derengő hajnal, már nem ég.

hűs szellő szórja, leheli ábránd,
hervadt virágon olvad a csend.



nyaláb,gipszkutya,szeszély, követel,ölelget, remény



(na ez most így sikerült:)))


eddig is telve volt az életem veszéllyel,
egy gipszkutya ölelget nem múló szeszéllyel.
meghódítottam, és reményt követel,
de csak este hatra, mert akkor jöhet el,
rózsát is hozott, jó hatalmas nyaláb,
az első randevúra már nem jött el a galád:))




csendül, jég, illan, hull, sajog, helyette.


álom csendül vágyak titkos dallamán,
szívedtől szívemig nyújtott rózsaszál,
gondolj rám, az érzés biztos megtalál.

ablakomon pára, már illan a múlt,
könnytelen könnyekbe zokogva fúlt,
csended a csendembe sajogva hullt.

reggel szürke köd szállt, borúsan lebegve,
nem voltál, s nem leszel, csak magányom helyette.
a semmit markolom kezedet keresve.

tegnap fagyos köd volt, reggel jégvirág,
ihlette az álom, rajzolt új csodát.




Szavak: hall, làt, fojt, màs, marad, èrzès


az érzés megmaradt,
kis búvópatak,
megfojt az emléked,
feltörnek szavak.

meghallom a szíved
sötét éji csendben,
szívemben emléked
ma még rezdületlen.

csak te vagy nekem,
nincsen senki más,
a tied most minden
szívdobbanás.

hallom a hangodat,
szemem téged lát még,

s ha néhanap fájón
felidéz az árnyék,
rád gondolok akkor,
még ne menj el, várj még!
…ha tudnám, hogy szeretsz még, én örökké várnék…



hangulat, érzés, elenged, felhő, jégvirág, talmi.


ablakomon pára,
fagyott jégvirág,
talmi érzés csúfolt
múlt a vágy.

fagyott idő volt a szerelem,
felhők szárnyán jött,
most elengedem.
hangulat szállt fájón
a domboldalon,
álmunkat mától
csak én álmodom.



zord, feslett, igaz, nyár, elvisel, láng.


hozzád varrt a sorsom
sok ezernyi szállal,
de elfeslett már régen
a tovatűnő nyárral.

zord magány jön csendben,
hiszem hogy elvisel,
tudjuk mindketten rég,
hogy most már menni kell.

bújik a vágy hozzám,
lágyan átölel,
a fülembe suttogja,
hogy többet nem jön el.

gyertyaláng ég sírva,
a könnye viasz,
miért fáj annyira most,
ha nem volt igaz?



Lombok, szikrázó, bágyadt, elnyúló, délután, napsütés


hideg csillanás már,búcsúcsókja nyárnak,
bágyadt elnyújtózás, hosszabbak az árnyak.
van napsütés még, szikrázik délután,
és vágyódom én is egy kortynyi fény után.
álom táncol fázón napsütés dallamán,
öleli az emlék, hogy nyár volt hajdanán.



Halk, kristály, tűnődik, leheletnyi, nesz, éj


csak halk nesz az éjben,
leheletnyi kristály,
szirmot bontott pára,
a szerelem itt jár.
tűnődik „régenvolt” szép szavakon,
tűnődik megfakult gondolaton,
és messzire rebben fény-szárnyakon.



fátyol, leng, csók, vár, borús, szó.


emléked fátyla, még körbeleng,
borús reggeleken úgy cseng a csend!
feledtél, csókodat csak elképzelem,
hiányzol, te voltál a lélegzetem.
hol van édes arcod,
és hol van már a szó?
csak szép álom voltál,
elhalkuló,
de magányos éjjelen hoznak borús árnyak.
várlak.




Gyöngy, úszik, felhő, sugárzó, ködös, hajnal


az égen felhő úszik,
ködös már a hajnal,
és sugárzó fények
törnek ezer jajjal.
szerteszét gurulnak
múlt édes gyöngyei,
s lassan földre hullnak
a tegnap könnyei.



Sűrű, láng, hajnal, távol, fest, opál


láng-ízű hajnal a szívembe mar,
opálos ködben halkul a dal,
távol a valóság, csendül a fény,
álmoknak édes fekvőhelyén.
vágyak sűrűjében fest eltűnő képet,
megrezzenő árnyat, azt hiszem hogy téged:)



Csillag, kék, kopár, csönd, lopva, oson.


magányos éjjelen csillag oson,
átölel a fénye, s én álmodom.
ébred régi érzés kék párákba kopva,
kopár hajnaloktól egy kis csendet lopva,
érintesz, érintlek, álom-ölelés,
oly’ messzire mentél, fáj a feledés.



szavak: fátyol, kurta, fonnyad, hűtlen, burok


csak elfonnyadt álom. az árnyéka is kurta,
valamikor szép volt, és létemet dúlta.
hittem könnyű fátyol, veled szép burok.
és nélküled élni többé nem tudok.
de illúziók égnek könyörtelen tűzben,
lassan elhamvadtak, mert az álom hűtlen.





Szavak: elmùlik, kìnoz, szeretlek, semmi, ver, vàgy

álomba hívnak még tegnapi vágyak,
szeretve kínoznak felejtett árnyak.
elmúlik az érzés, megmarad a semmi,
a holnapi közöny, egyedül csak ennyi.
múlt dallamára néha ver a szív,
és szerelem nélkül élni megtanít.



Ténfereg, ereszkedik, teljesül, hajnali, óra, szendereg


ténfereg az érzés, nem teljesül,
egy hajnali órán megsemmisül.
álomtalan álom, a szív szendereg,
köd ereszkedik, jön a hideg.



Rongy. Céda.Üdv.Piszok.Hófehér.


csak ronggyá vert álmok,
és ábránd amely céda,
reménység hófehér,
de üdvöt is ad néha.

egyszer piszkos vágyat,
vad gondolatot,
máskor talmi érzést,
és csendet adott.



éjfél zongora lila villámlik édes angyalhaj



lila füstben fényes gondolat száll,
megcsillanó ezüst angyalhajszál,
minden szavad, amit adtál.
bús dal sajdul a vén zongorán,
s visszahoz az éjfél a tél dallamán.
villámlik édes emlékezet,
amikor velem vagy, s fogom kezed.



Égető ,felkavar , megsemmisülés, fénylobbanás , elmúlik



egyetlen pillanat. csak fénylobbanás,
a múltat pusztító atomrobbanás.
megsemmisülés, mi karodban édes,
elmúlik, elhiszem, hogy minden most szép lesz.
felkavarsz, égető erdőtüzek,
szeretlek, egyedül benned hiszek.



közel, szabad,vigyáz,talál, sugár, érkezik.



közel vagy nagyon,
a szív megtalál,
hajnalba derengő napsugár
a gondolat,
a képzelet száll, szabad,
vigyázza,
őrzi arcodat.
álmaidban létezem,
érzed egyszer érkezem,
leszel mondd a végzetem?:)




Szavak: holnap, csecsebecse, csomagol, ünnep, sütemény, lèp


ünnep nélküled,
a szív zakatol,
vágyat és álmot
dísz- csomagol.
sütemény illata
téged felidéz,
amikor a lélek
még a múltba néz.
és gyűlnek sorjában
kis csecsebecsék,
bárcsak velem lennél,
az lenne szép!
láthatnám a szemed,
kék mint az ég,

…de múlik a tegnap,
a holnapba lép…




Szavak: morzsa, korcsolya, csikland, morcos, lehetetlen, ehetetlen.


na megfőztem végre! nem volt lehetetlen,
eltart majd sokáig, mert ez ehetetlen.

csak az lesz megint Karácsonykor morcos,
ki nem evett otthon, így jár aki torkos.

ínycsiklandó morzsa, van egy egész tepsi,
ha eléd teszem majd, fogsz egy nagyot lesni:)

…egészen biztos hogy nem fogsz belém esni…

sörkorcsolyának lehet ezt tálalom,
nem tudok főzni, szerintem vállalom:)



szavak:hangtalan, lélegzet, durva,varázslat, kegyetlen, ölel.


egyszer nekem voltál, csak varázslat volt, durva,
rendelt sorsom előtt fájón térdre hullva.

hangtalan lélegzet, szívdobbanás,
ígért a szemed, s nem volt vallomás,

…de nem szeretett így még soha senki más…

magadhoz öleltél, ítélet, kegyetlen,
ennyire azt hiszem még én sem szerettem.




fogaskerék, kezdet, dal, minden, hurrikán, ítélet


szép kezdet a dal. vallomás.
egy pillanat volt csak. szívdobbanás.

csended az én csendem. minden szavad,
álmomba kúszik, és megmarad.

alkatrészem vagy, mint fogaskerék,
álmod az álmomnak fogja kezét.

…sosem volt, mégis gyönyörű szép….

láng lobban felizzón, halálos ítélet,
s mint hurrikán hirtelen, lecsap rám a végzet.



Szavak: higany, vetélkedő, csip-csup, ajánl, retek, beszámol



beszámolok neked, hallgasd meg ajánlom,
utána meg lépek, elhagylak, sajnálom.
minden szavad édes, hazug volt, és csip-csup,
a gondolkodásmódod , szerintem ezt hagyjuk.
nem volt ez egy értelmi vetélkedő,
én voltam egyedül reménykedő.
hogy a fejed lágya egyszer talán benő,
valaki elvisel, lesz olyan nő.
de most felderengett hogy ez egy retek,
szerintem jobban jársz, jobb lesz, hogyha megyek.
elszököm gyorsan, mint lázban a higany,
ettől az egésztől az agyam most ki van:)





Szavak: antenna, vihar, csavar, levegő, mobil, tekereg


levegőben vihar. csak légcsavar,
a szív eltekergett, már semmi baj:)
lélek antennája nem vesz jelet,
nem gondolok rád már, mert nem lehet.
reszket a vágy még, de túl mobil,
szerelmet akarna, mit még kibír:)





Szavak: változatos, megszokás, remek, védelem, konty, páros


mint kontyot a hajtű, csak megszokás,
ennyi az egész,még mi lenne más?
egyszer szép volt együtt, talán remek,
nem mondtam akkor még sohasem nemet,
most csak cédulákon adunk jelet,
nem túl változatos, unjuk már, lehet:)
szokjunk, vagy szökjünk? páros védelem,
mit nem adtunk még fel? csak a kényelem.



Szavak: rideg, cinege, csengő, zenekar, bujkál, ezüst


itt a tél, hűs is,
nem lesz rideg,
ha csodákkal van telve ma is szíved.

hópelyhek ezüstje, szép zivatar,
karácsonyi dalt húz a szív-zenekar.

havazik, gyönyörű, bujkál a hold,
szívedet szépségbe most csomagold!

csengő dallamára száz cinege táncol,
karácsony van újra, és újra elvarázsol:)



gondűző, utazás, manó, gyűlik, égbolt, nyüzsög,


szép meseországba utazás az álom,
gondűző manóknak csendes léptét várom.
aludj csak kincsem, csillagos csoda ma éjjel az égbolt,
mesélek, mint egykor, Istenem de rég volt!
hunyd le szép szemed, száz tündér nyüzsög,
és álmodj akkor is, ha gyűlik a köd.
álom várlak tekintet zöld remény örizlek


tavasz volt akkor. zöld remény,
szívedet titkon kértem én,
ígérte a szemed, tekintet sóvárgó,
álom őrizte meg, arcodat kívánó,
és a nyárra ősz jött, már nincs tavasz.
vártalak.



Szavak: kell, sóhajtás, vadhajtás, szükség, tenni, bánat

szükségem van rád, nincsen már mit tenni,
élni most nem tudok, levegőt sem venni,
megöl a bánat, de előre kell menni.
egyszervolt szerelem, ennyi volt, csak ennyi.

csak vadhajtás voltál, eltűnő varázslat,
nem hittem sohasem, hogy ennyire fájhat.
kell az arcod még, sóhajtás a légbe,
örökké várok rád, izzó lánggal égve.


Szavak: Napforduló, kéjenc, óceánjáró, fáj, sért, kelme


a nyári napforduló olyan messze vitt el!
még érezlek sokáig, el nem múló hittel.
vágyakat szór rám a vén kéjenc hold,
de záporos hajnal minden fényt kiolt.
emléked még most is szíven talál,
csak elképzeltelek, de annyira fáj.
megnyugtat a csended, és annyira sért,
messze mentél tőlem, és nem tudom miért?
vágyakból szőtt kelme, óceánjáró,
hozzád visz az álom, a szabadon szálló.





Szavak: perc, èh, bèklyò, àcsorog, szàrny, sànta


súlyos béklyóban szerelem ácsorog,
szárnyaszegetten a tegnap még rácsorog.
sánta koldus, marja az érintésnek éhe,
tekintetet idéz az égboltnak kékje,
elhagyják az álmok, a percben lassan égve,
gondolat robban most, mennydörgés az égbe,
nem jössz hozzám többet, vége van, hát vége.





szavak: szó, távollét, utazás, híd, parancs, kék.



…kínoz a távollét, szíved messzi még…

elérhetetlen messzi kék,
ábrándoktól felhős messzi ég.
csak álom tehozzád a nagy utazás,
illékony vágy, a találkozás.
izzó ölelések a szív hídjain,
parancsok a szívnek szép vágyaim.
szavak szárnyán hozzád a képzelet száll,
itt vagy a közelben, még megtalál.





szavak: fàj, ver, dübörgès, lèptek, csend, tovàbb



dübörgés a csended, sír a lélek,
arcba ver az érzés, az emléked.
hiányod fáj most, még hallom lépted,
a szívem meghalt már, mégis élek.



bunyó,léptek,csőd,tűz,váratlan,csend


koppanó léptek, a tűz és a csend,
és váratlan árnyék kacagása zeng.
csak lebénult lábak, csődölt ideg,
torkomon csontos kéz, jeges hideg,
küzdelem a létért, szédült bunyó,
és ellobban a lélek, a megalkuvó.



Szavak: idő, zűr, kell, tàvolodó, csend, perc


távolodó vágyak, elnyel a csend,
tűnő idő húrján elpattanva zeng.
elnyel a sötétség, de kell még az a perc,
utoljára csókolsz, mint zűrös dalban terc,
s eltűnök örökre, csak szívedben lelsz.



Anikónak:))))))


szavak:fogkefe,február, fénycső, fotel, frizura, frászkarika.



februárban adott meg az élet,
annyira szeretlek, mint kedvenc fogkefémet.
sötét életemben te lettél a fénycső,
jó hogy világítasz, mert van itt egy lépcső:)
könnyen eltalálok én így a fotelhez,
nem kell segítséged, ne nyúlkálj te pervez!
tönkreszed megint a frizurám,
pofozni meg nagyot tudok ám:)
elmondhatsz gyorsan egy végső imát,
nem leszek a tied, egy frászkarikát! :)



szavak: szeretném, bontott, egyszer, szövöget, palota, pirul,


szeretnék még egyszer veled szőni álmot,
csendes, szerény házban, mi szerelemtől áldott.

szívembe a nyarat, ami szirmot bontott,
fülembe suttogott,és halk meséket mondott.

nem kérek tőled most tőled tündérpalotát,
csak nézz rám sóvárgón, ezt a szép csodát.

nézd velem az alkonyt, ha az ég elpirul,
amikor a vágyam karodban csitul.

…úgy szeretném…








ez még a tied




Szavak : pörget, kincs, nyüszít, ringat, felejt, ébred.




azt akarom, neked is fájjon.
ahogyan engem, szíven találjon,
legyen ez az érzés pengeéles szablya,
legyen örök éhség, mi gyomrodat marja,
NYŰSZÍTS a kíntól, hogy senki meg ne hallja.

legyek rögeszme, mi dúlja álmodat,
FELEJThetetlen bűnös gondolat,
legyek minden én, az amit nem szabad.

legyek örök ábránd, a csontodba kúszva,
a sötét valóság, az is térden csúszva,
a sóvárgás legyek részeg hajnalon,
amikor szívemet másnak átadom.
álomba ÉBREDJ fel, mi tegnapba RINGAT,
szerelmen KINCSEIT hord most el kínnak.

PÖRGESSENEK űzött, fáradt tegnapok,
és fájjon a holnap is, amikor nem vagyok.



szavak: hallgat, búcsúlevél, kérdés, titok, eszmélet, rozsda.


csak a rozsda marta, nincsen búcsúlevél.
számtalan sok kérdés, és titok most elér.

a gondolat te voltál. létemre eszmélet,
egy törékeny álom, szerettelek téged.

most konokul hallgatok, a csendedbe égve,
s a szívbe dobban fájón, vége van, hát vége.





zsémbes, pofoz, bőr, kulcs, alvad, színez


suhan a vágy még, s pofoz halkan,
a fülembe sugdos, hogy csak én halljam.

szivárványba alvadt, fakult színek,
zsémbes szót kívánó kihűlt szívek,

a semmibe dobbannak, már nincs kinek.
a lelkek záródnak, kulcsuk többé nincs meg,

…int az ősz álmodón, és én visszaintek…




szavak: hallgat, búcsúlevél, kérdés, titok, eszmélet, rozsda.


szavak: szél, felhő, sárga, lepel, útravaló, vigasz.


…mosolyod elviszem…

útravaló, nem vigasz,
megsárgult a lomb is, tovatűnt a szép tavasz.

szertefoszló felhő, viszi a szél,
szerelmes dallamot nem nekem zenél.

elrejt az idő, a feledés-lepel,
csak szilánkos álom most mi hozzád szegel.

…már nem szólítalak, és a csend sem felel…

hazug volt az érzés, nem volt már rég tavasz.
a nyár is őszbe fordult,… vagy nem is volt ez igaz…

szavak: csapodár, szürke, fényes, cseng, tanul, osztályoz.





Új szavak: puffan, vánkos, illeszt, korona, bélel, fehér


szerelmed volt akkor fénylő koronám,
s a mosolyod volt akkor, hófehér új ruhám.

álom a vánkosom, illeszt még álmodhoz,
csendben fogant vágyunk köt hozzád, s eloldoz.

puffan az idő, lassan eltemet,
elengedlek édes, ezt így nem lehet!

…miért is akarhatnám ki már nem szeret?





szavak: szél, felhő, sárga, lepel, útravaló, vigasz.


szavak: újra, tűnik, szolga, gond, szív, nyom


csak a csömör gondja,
szívemet úgy nyomja!
a lélek ha szolga,
ez választott sorsa?

létezésbe fúlva,
fényét csenddel dúlja,
csak újra meg újra.

fojtott ragyogása,
a sírját megássa,
szürkeségbe tűnik,
és kihuny, hogyha tűrik.

kimúlik a lélek,
nem égnek a fények,
és akkor mit érek?




új:pára, izzik, sötét, alkalom, vásár, ima.




szavak: huppan, fénylik, öreg, álmos, hópihe, karol




elfáradt az álom. néha kicsit fénylik,
és a földre huppan, a csillagok értik.
csóvát húz az égre, matt ezüstös karcot,
vergődik a szív még, de feladta a harcot.
lelassul a vágy már, talán kicsit öreg,
mint sohasem virágzott, fagyos rózsatövek.
nem nyílnak már többé, a tavasz lehet álmos,
csak pillantásod kérik, az igézően átkost.
de már csak a hó hull. vigasz-szép hópihe,
miért virágozzon, ha nem várja senki se?


szavak: illan, kevés, hang, ólom, íz, ébredés.


lehetetlen, naiv, rianás, hazug, kivagyiság, féltés




féltelek. tejfehér jégen rianás robban,
elveszítelek. mi fájhat jobban?
visz az idő, s a remény naiv,
reszket a szívem. tán’ bele is hal így.
hazug a jövő, talmi ígéret,
már lehetetlen elérni téged.
őröl esztelen kivagyiság,
de hiszem, és elviszem a hangulatát.
új: ítélet, groteszk, izzik, mályva, lépés, őrizd.



Új szavak : hallgass,hamisan,szállás,mesék,feledés, kár
hallgasd még kedves! hogy ver a szív!
kalandba, mesébe, messzire hív.
hamisan szól már a régi dallamon,
álmodlak még mindig, mint azon a hajnalon.
de messze a part, s a partra-szállás,
feledés sodor el, és nincs megállás.
veszteség talán. annyira fáj.
szerettelek, ez igazi kár.



új:érték, hiba,veszteség, elválik, szilánk, csorbult.



szavak: puszta, forgács, alvad, selyem, vérzik, ábránd


mosolyod lassan a szívemre alvad,
néha még reszket, bele nem halhat,
annyira fáj.
felszakad, vérzik, szép selyem ábránd,
csend betakarja, de nem viszi el.
az érzés csak forgács, csattanó korbács
szakítja álmom, feledni kell.


új szavak: szél, hív, jövő, gond, tiszta lap, esély.



adott szavak:legjobb,akarod,kép,komoly,messze,sugallat,nagyra



komoly sugallat,
messze hívhatod,
amikor te is úgy akarod.
csak szerelmes ábránd,
nagyra tarthatod,
a legjobb, szent érzés, amikor te is úgy akarod.


új szavak: talál,ész, láng, elfed,végzet, tenger.



dermed,alak,pajkos,őszinte,szalad,visszanéz,


dermedt közönybe olvadt az alakod,
őszinte érzés. mennyit ér? megtudod.
pillanat játszott, pajkosan szaladt,
még visszanéz néha, de nincsenek szavak.




új szavak:visszajön, keres, bánat,gondolat, könny, magány.


emléked visszajön, nem ereszt az álom,
éber éjszakában a jöttödet várom.
hozzád visz az éjjel, minden gondolat,
de nem láthatom már szeretett arcodat,
a csend vigyázza csak örök magányomat.

arcomon lecsordul bizonytalan könny,
mi lesz velem édes, ha álom se jön?








szivárvány szárnyain ringat most a szerelem.
a legszebb színe vagy te, talán képzelem.
valahol tűz ég, halkan lobog,
emléked érint, a szív úgy dobog!
játék volt csak, hagyj még játszanom!
s álmodat tovább álmodom.






remek,rendszer,retek,remeg,remete,szende


ez nem lesz versem remeke,
csak fiókomban remete,
a fészbukra mehet-e,
vagy túlzottan retek-e?
de nem nézi a fene se.

lehet kicsit szende,
és túl pihent elme,
de bitang jó, ejnye:)

néha talán remeg,
de egyszerűen remek,
ki olvassa tán’ nevet.
s engem szívből szeret.

ezt adta a rendszer,
Isten bottal nem ver:))))





szavak: igaz, fátyol, lélegzet, idő, emlék, pillanat.


mennyire szeretlek! drága kép nekem,
amikor lélegzeted volt a lélegzetem,
de ölelésed többé, már nem érezhetem.
és nem leszel sohasem a szép végzetem.
emléked elrejti most az idő-fátyol,
messze mentél tőlem, de soha nem vagy távol,
zakatol a szív még, a csend betakar, ápol,
örökké akarlak, lehetsz te most bárhol.
igaz volt a perc, a pillanat, és álmodom újra az álmodat,
vártalak.




fénykép,nosztalgia,remegés,horoszkóp,visszatekint,szerelmes


fényképed csak emlék. bús nosztalgia.
miért kell a szívnek mindent hallania?
miért nem visz el tőlem már a feledés,
miért fut át rajtam a szerelmes remegés?
tudom sorsom voltál,a csillagokba írva,
jöttödet misztikus csend-horoszkóp hívta.
csak egy fénykép. s a szív visszatekint,
és szerelmes újra. megint, megint.



új szavak: létkérdés, elhivatott, lágy, szabdal, öröm, lehel


szeretlek. ez már létkérdés.
felszabdal, megöl, de szép érzés.
oly’ drága szent, és elhivatott,
talán mindent, és semmit adott.
lágy ölelés, és szorító árnyak,
minden egyszerre, az öröm, a bánat.
megvadult álmok, képzelet,
álmodott csók, csak szép lehet.





adott szavak:hold, virág, naplemente, kérdés, bizalom, szél.


amikor a nap a vízhez ér,
hallom sistergését, mit beszél.
csodás naplemente, s halk imák,
gondolatra szórnak patinát.
teérted sikolt, ha kél a hold,
régen elfeledtem, bármi volt.
az éjben ragyog némán a fény-virág,
minden elcsendesül, a szív kiált,
mint azon az édes hajnalon,
amikor felébredt bennem a bizalom.
ezer kérdés ébredt, de vitte szél,
s én hallgatom a csendben, ha a szív mesél.




szavak: tűz, csend, jó, alkony, érzés, sértett.






alkonyi csendben, várlak.
téged megidézve elhoznak az árnyak.
jó érzés ez, hidd el, néha kicsit sértett,
de az álmok szárnyán minden újra szép lesz.





megadott szavak:szokás, magas, becsap, egyetlen, szépség, csók, történet.


furcsa történet. csak rossz szokás,
szeretni örök megalkuvás.
érzés, és szépség, a kétség örök,
te is tudod, már nem jövök.
álom az egyetlen, mi hozzád vezet,
csak az árnyék súgja neved,
de nem fogom meg többé kezed.
nem csókolt csók. becsap kínja
de sosem voltál sorsba írva.
magasan élsz, el nem érlek,

de szeretlek és nem ítéllek.
el sem kezdődött, ennyi a történet,
nem adott meg soha, egy percre az élet.



megadott szavak:a hét napjai


szép vagyok és mesés, nincs rá szó, vagy kevés.
üde, mint a szellő, és ez még csak a hétfő.

kedd. a szívedre ne vedd, de nincsen nálam szebb.

szerda, még okos is, ejha:)

legszebb vagyok csütörtökön, szépnek lenni, de nagy
öröm, ha nem látnád, itt a söröm.

csodás vagyok, szép a köbön. magam mindjárt tökön
lövöm.

hiába vársz életem, nem jövök el pénteken.

várhatsz rám majd szombaton, az egészet már unom.

és így lesz majd mindegyik vasárnap, most vehetsz drágám magadnak
nyugágyat:)






cserép,kövezet,vidék,zsindely, simogatás,veled, mindig



lelkeknek lakhelye. másik vidék.
itt varázsolnak a szavak, és igék.
zsindely a rím megfonva egóból,
szójáték az érzés kirakva legoból.
gondolatból csiszolt ábránd a kövezet,
én verset írok, látod így szeretek!
megszaggatott lélek a házon a cserép,
mindig olvasgatsz, de meggyötör épp’.
de nem vers a szerelem, törődés, féltés,
nincs papírra írva, igazi érzés.
a valóság érzed, valami más,
érintés, forró simogatás,
együtt sírni, és érezni veled,
egészen a sírig fogni a kezed,
és meghallani végre ha a szív szeret.





nagymami bír




megadott szavak:Nylon, gumipók, gomblyuk, Ősz, tál, zsír



évek kötnek össze, na meg egy gumipók,
és együtt használjuk a közös dominót,
nyomós érv ez lásd be, hogy szeresd nagyanyót.

emlékszem vettél egy nájlon bugyogót,
azt mondtad hogy jól áll, na ez tuti bók,
aztán éltünk vígan, na ez nem egy mozi volt.

tavasszal kaptalak, és együtt ért az ősz,
pulcsit is kötöttem, hittem belenősz.
felnőtt leszel végre, nem kell bébicsősz,
sem sodrófa hozzád, a szigorúan bősz.
közös minden holmink, például egy nagy tál,
a zoknid a szennyesben, amit nekem hagytál.

olyanok vagyunk mi, mint gomb meg a gomblyuk,
szeretjük még egymást, hát ölelj meg apjuk!
folytatást képzeld el, szerintem ezt hagyjuk,
az öregeknek is legyen egy jó napjuk.

hiányoznál nekem, mint kenyérről a zsír,
irántad az érzés idővel kinyír,
de jót is mondok neked, ez Isteni hír,
még mindig szeretlek, a nagymami bír. :)







jó lenne (kötött szavas vers)


megadott szavak: olvasni, függönye, determinál, életmesék, egyet, eldől,


mi lesz velünk? egyszer majd eldől.
dekódollak újra, sok ezernyi jelből.

jó lenne hallgatni írt életmesét,
és érezni téged, az lenne szép!

cipelni örökké az édes-bús terhet,
élni, és érezni a szerelmes verset,

inni szerelemből csak egyszer a kelyhet,
és megkapni mindent, mit az idő elvett.

megtalálni újra azt a csodás percet,
az igézettet, csak azt az egyet!

olvasni téged, szívedet hallgatni,
titkos gondolatról soraid vallatni,

és elhúzni végre csended függönyét,
áradjon napsugár, fényét szórja szét.

a sorsom lettél, ez determinál,
jó lenne, jó lenne szeretni már!





szeress te mihaszna!


kötött szavas vers, megadott szavak:kanaszta, mihaszna, korrózió, szoftver


az életem eddig sem volt nyerő kanaszta,
most rossz lapot húztam, meghalok tavaszra.
addig is ha kérlek, szeress te mihaszna,
meglátod menni fog, nem lesz ok panaszra.

kifogás nem lehet a korrózió,
sem ez az átkozott depresszió,
azt mondod már megint lefagyott a szoftver,
előre sejtettem Isten bottal nem ver.

az élet az embert sokszor kiakasztja,
szeress te mihaszna!
szívem egy araszra
mert komolyan mondom váltlak egy parasztra.



ne legyél pimasz ma,hogy tellik grimaszra,
kevés a vigaszra, tessék egy viagra :))))












Ingyenes honlapkészítő
Profi, üzleti honlapkészítő
Hirdetés   10
Végre értem amit angolul mondanak nekem, és megértik amit mondok.

KÖSZÖNÖM NOÉMI!